Home » Blog » Testületi beszámoló – 2017 szeptember
DSC_0482

Testületi beszámoló – 2017 szeptember

Huszan veselkedünk neki, a képviselők nagy többsége tehát visszatért a nyári szünidőről, többen pedig később csatlakoznak. A programmódosításokkal kezdünk. Ha jól számoltam több, mint egy tucat javaslat érkezett. Ennyi még azóta nem volt, amióta képviselő vagyok.  Fél óráig tartott, míg napvilágot látott a végleges menetrend.

Mivel a képviselők többsége (nagyon helyesen) úgy döntött, hogy a kérdések és az interpellációk a testületi ülés végére maradnak, Fekete Tamás hivatalvezető kezd, mégpedig a határozatok teljesítéséről szóló beszámolójával.

A következő programpont a KOMVak és a Calor 2016-os gazdasági évének kiértékelése. A két igazgató prezentál. Ruman Patrik, a KOMVak vezetője több hiányosságra és furcsaságra is felhívta a figyelmet. Keszegh Béla súlyosnak titulálja azt, amit Ruman elmondott. Ahogy mondja, azok a számok, amiket az előző vezetőktől kaptunk, közelről sem voltak pontosak. Kiderült például az, hogy tavaly nemhogy nyereség nem volt (amiért a vezetőség prémiumokat(!!!) is felvett), hanem egyenesen több százazres mínusz lett a vége. Érdemes visszanézni Keszegh és Ruman monológját a videón, valahol 1 óra 10 perckor lesz rajta. Az alpolgármester felvetette, hogy esélyes, többször is becsaptak minket.

A vitába persze sokan bejelentkeztek, néhányan a régebbi képviselők közül azzal mosdatják magukat, hogy ha nem kaptak valós információkat, nem is hozhattak jó döntéseket. Ők csak azt nem akarták, hogy a cég idegen kézbe kerüljön. Andruskó elmondja, várjuk meg a vizsgálódások, feljelentések végét, addig ne foglaljunk állást. Amennyiben kiderül, hogy törvénysértés történt, akkor a rendőrség dolga az ügyben eljárni.

Horváth Attila egyszerű kérdést tett fel: mikor lesznek az érintettek felelősségre vonva?

Less Karcsi azt mondta, nem érti, Keszegh miért “köpköd” az előző vezetőségre, miközben 2014-ben nem szavazta meg a Benyó által beterjesztett alapszabályzat változást. Keszegh ezzel szemben elmagyarázta, hogy akkoriban teljesen más volt a helyzet, szerinte ott lihegett egy másik érdekcsoport is a KOMVak nyakában haszonszerzési célból és nem akarta, hogy a cég csöbörből vödörbe kerüljön. Ennyire egyszerű a magyarázat.

A folytatásban Andruskó javaslatára a testület elítélte az ukrán parlament által módosított közoktatási törvényt, mely súlyosan csorbítja a kisebbségi jogokat, azon belül is az anyanyelven való tanulás jogát. Keszegh Margit egy további gondolatot szőtt bele és javasolja, hogy a polgármester juttassa el azt az ukrán nagykövetnek. Az egész testület egyhangúlag támogatta.

Jön  a területrendezési terv és azon belül az ominózus elkerülőút ügye. Tizenhárman jelentkeztek be a vitába.

Bastrnák Tibor szerint Komárom fejlődése szempontjából hiba lenne megakasztani ezt a lehetőséget, hiszen a déli régió útjai nagyon rossz állapotban vannak, és most van akarat arra, hogy ez változzon. Éppen ezért kéri a testületet, hogy támogassa az anyag 2B változtatát, mely továbbengedi a folyamatot azzal, hogy a tervezők próbáljanak találni egy olyan megoldást, mely a Holt-vágot nem érinti.

Vetter János megvárná a megvalósíthatási tervet, és a parlament döntését az adósságplafonnal kapcsolatban, mielőtt döntünk, hiszen az is befolyásolhatja még a történet alakulását.

Hanáčková doktornő kap szót, a petíciós bizottság elnöke, aki elmondja, 6100-an utasították el azt, hogy az elkerülőút a Holt-Vágon keresztül vezessen.  6100. Ennyi aláírása van egy 33 ezres városban. Nem semmi. Később azért megtudtam, hogy vagy 1500 aláíró nem komáromi.

Bastrnák elmondta, hogy Komárom fekvése etéren annyira szerencsétlen, hogy nagyon nehéz olyan elkerülőutat tervezni, mely mindenkinek megfelel.

Andruskó a Tisza-tavat veszi példaként, melynek közepén Hortobágy felé halad át egy híd, és semmilyen problémát sem okoz, pedig az is egy üdülőövezet. Szerinte ha ma nem lesz pozitív döntés, nem lesz elkerülőút sem, és akkor mindenkinek vállalni kell a felelősséget, már csak azért is, mert Andruskó szerint idővel megduplázódik az autók száma. Aztán beleköt Stubendekbe, már másodszor “fecskézik”. Stubendek a megyén vajon lépett az elkerülőút érdekében? – kérdi.

Azon gondolkodom, Andruskó Imre sok más tudománya mellett tán titkon ornitológus is? Bizonyára a fecskefélékből írta a disszertációját, annyit foglalkozik ezzel a témával.

Bastrnák nem viccel, szerinte a politikát belekeverni a híd megepülésébe badarság. Aztán azoknak is üzent, akik azt kérdezik, miért ott lesz az új híd, ahol? “Azon még nem gondolkodott el senki, hogy a jelenlegi vasúti híd miért ott van? Talán azért, mert ott volt a megfelelő hely, ott voltak a legjobbak a mérések anno. Abba miért nem köt bele senki?”

“Minden nap azzal kell küzdeni, hogy olyan emberek, akik nem értenek hozzá, belebeszélnek a dolgokba. Hagyjuk a szakemberekre a döntést!”

Természetesen hosszú vita kerekedik az ügyből, de várható volt. Egy idő után már ismétlődnek a kérdések és a válaszok is.

Szünet

A lakosságot is meghallgatjuk, hiszen 16:00 van, ez pedig az ő fél órájukat jelenti.

Győri Richárd az első, aki felszólal.  A becsületről beszél. Meddig leszünk a képviselők játszmáinak áldozatai? – kérdi. Miért nem teremtünk munkahelyeket? Szeretné, ha ettől a naptól a logika és a józan paraszti ész döntene. Azt is szeretné, ha minden képviselő a tükörbe nézne. Végül elmondja nekünk, hogy minket csak a kapzsiság és a saját pénztárcánk mozgat. Nos, ennyi.

Deminger János, őrsújfalusi lakos veszi át a mikrofont. Azt kérdezi, hogy a tavalyi özönvíz utáni károkra érkező pénz a városvezetés szerint igazságosan volt elosztva? Szeretné látni azokat az embereket, akik ezekről döntöttek. Aztán kiderül, azért van itt, mert ő nem kaphatott támogatást, mert az ingatlan az édesanyja nevén van. Ezzel pedig nem ért egyet, idézi a törvényeket is, majd elmondja, szerinte neki járt volna segély.

Miután mindenki elmondta, amit szeretett volna, folytatjuk a területrendezési tervvel.

Keszegh Margit néhány kérdést is beépítene a javaslatba.

Ipóth Szilárd arról beszél, hogy miért sírunk mindig? Amikor felmerült a híd ötlete, mindenki sírt, hogy minek? Aztán miért itt, miért nem ott? Most pedig azon sírunk, hogy minek elkerülőút, és ha kell, miért ott lesz, ahol?

Miután mindenkit végighallgattam, procedurális javaslattal éltem, hogy amíg nincs a kezünkben látványterv, megvalósíthatási terv, addig ne döntsünk.  15 képviselő támogatott ebben, így novemberben visszatérünk rá.

Bastrnák Tibor szerint novemberben sem leszünk okosabbak, ezért a testület döntésével nem ért egyet.

Miután az anyagot elodáztuk, a Jókai alapislakola anyagi támogatásáról (6200EUR) tárgyaltunk, majd szavaztuk meg. Ez két napközis nevelőnő három havi bére lesz.

A főellenőr beszámolója következik Csintalan Miklós tálalásában. Keszegh Béla szólal fel utána, aki elmondja: az útfelújításokkal kapcsolatban vannak hangadók, “ellendrukkerek”, akik valótlanságokat terjesztenek, ezért Keszegh Béla felkéri a főellenőrt, hogy vizsgálja ki az egész útfelújítás folyamatát. Kvázi saját magukra kérnek átvilágítást, csak hogy eloszlassák a rosszindulatú pletykákat. Hát, ilyenre nem is tudom, volt-e példa, de ez kemény válasz a kétkedőknek. Talán itt kezdődik a transzparencia.

Ezen felbuzdulva Gajdáč képviselő ezen felbuzdulva licitált egyet, és kéri a temető melletti járda felújításának kivizsgálását is. Majd erre Keszegh megkérdezte, hogy amikor a szlovák gimi előtt dupla négyzetméteráron készült el a járda, akkor miért nem kért kivizsgálást? Erre Gajdáč kért arra is. Aztán Andruskó kezdett pampogni, mi alapján dönti el a város, hogy milyen esetben van elektronikus aukció és mikor elég három ajánlat? Merthogy nemrég szerinte egy ügyben azért lett elektronikus aukció, merthogy ki akartak tolni az egyik résztvevővel, és valaki nagyon lenyomta az árat.

Na, ekkor szálltam be én is a buliba azzal, hogy ha már ezt játsszuk, nézzük már meg azt is, hogy ebben az aukcióban végül miért vállalta be az illető a munkát töredék áron is? Mennyivel is szedte volna le a várost, ha nincs az a másik, aki alálicitál? Jó játék! Játsszunk! 😉

A PONS Danubii kérvényeivel folytatjuk, rövid szünet után. Első. Második. Harmadik.  Mind átment. Itt tudni kell, hogy eldöntöttük azt is, hogy a jövőre megépülő családi park a strand előtt, a jelenleg lepusztult parkban lesz, tehát ez a városrész is megszépül. Ilyen lesz:

Untitled

Untitled

Érkezett két kérvény a KFC-től és a kosárlabdázóktól. Mindkét klub extra anyagi támogatást kér. Andruskó Imre azonban rögtön jelzi, hogy erről ugyan tárgyalhatunk, de sem a bizottságok, sem a tanács nem látta az anyagot, így erről szavazni nem lehet. Ennek ellenére még az itt zümmögő légy is bejelentkezik a vitába, mindenki marha nagyokat fog mondani, elmegy az idő, majd szavazás nélkül megyünk tovább. Remek!

Knirs Imre nem viccel. Azt szeretné, ha most azonnal 130 ezerrel több pénzt adnánk a sportkluboknak, jövőre meg még ennél is többel. Ez szép és jó, csak amiről senki sem beszél, hogy MIBŰ? Forrás? Nagyon kampányszaga van ennek. Van még egy másik megyei képviselő jelölt, aki Knirs mellett szónokol, de ő sem mutatta be az extra anyagi támogatás forrását. Bastrnák viccesen megjegyezte, egyetért Knirs Imrével, de ne pitiánereskedjünk, legyen mindjárt megháromszorozva a pénz! Persze, szerintem csak arra akart rámutatni, hogy lehet igérgetni, kampányolni, de ha nincs meg a fedezet, ez csak egy olcsó kampányfogás, egy üres igéret, hülyítés.

Varga Tamás és Vetter János meg is kérdezte, kinek adjuk inkább a pénzt? A külföldről idejövő sportolóknak, vagy az iskoláinkban minimálbéren tengődő több száz városi alkalmazottnak?

Feszty Zsolt elmondja, nincs ellenére a sport támogatása, de vajon mindenki el tud számolni a városi pénzekkel? Szerinte minden klubhoz képviselőt is kellene delegálni, hogy tudjuk ellenőrizni: az adófizetők pénze jó helyre megy és megfelelően van felhasználva.  Ebben teljes mértékben egyetértek vele. Szeretné, ha végre létezne egy koncepció a sport területén is.

Andruskó elmondja, és többen is bólogatnak: direkt és indirekt módon a város 700 ezer eurót költ a sportra, mely pontosan tíz százaléka annak a pénznek, mely fölött a testület dönt minden évben.

Keszegh Béla végül elmondja, talán az tenne a legjobbat a komáromi sportnak, ha olyan határozatok lennének beterjesztve, amelyek betarthatók. Valóban ez a jó módi, hogy kampányidőszakban bedobunk valamit és megosztjuk a képviselőket? Majd elmondja, tekintsünk el a tárgyalási rendtől, és most adjuk oda a gyorssegélyt a focistáknak és a kosarasoknak (10-10 ezer eurót), ezzel jelezzük, hogy fontosak nekünk, és a jövőben beszéljünk arról, hogyan tudnánk még segíteni. Ezután felmutatta a saját KFC bérletét, amit megvett, és arra bíztatta a jelenlevőket, hogy ha ennyire szívügyük a sport, vásároljanak ők is. Hajabács Gábor itt ül a teremben, azonnal le lehet bonyolítani a tranzakciót. Mondjuk nekem már van 🙂

Végül Andruskó Imre ragaszkodott ahhoz, hogy tartsuk be a tárgyalási rendet, így a támogatásról most nem szavaztunk, de biztos vagyok benne, hogy ezt a 20 ezer eurót odaadjuk majd a két klubnak, rövidesen. Mondjuk, amikor a színháznak meg a maticának kellett pénzt adni, akkor nem volt sem bizottság, sem tanács előtt, meg forrás sem volt, de az nyilván más. Imre szerint.

A következő programpont egy ügyészi tiltakozás és egy új általáno érvényű rendelet volt.

Ezután a választási plakátok kihelyezésével kapcsolatos általános érvényű rendelet módosításáról van szó.

Ezután jöttek a szociális ügyekmajd a lakásügyek. Ezzel pedig véget is ért a mai nap. Jövő héten csak a folytatás első 1-2 órájában tudok jelen lenni, egyéb elfoglaltságaim miatt el kell mennem, ezért valószínűleg nem lesz beszámoló, vagy maximum csak arról a két óráról. Sziasztok! 🙂