• toursim_day

    Gondolatok a komáromi turizmusról

    Úgy veszem észre, egyre divatosabb a komáromi (szlovák oldal) turizmust kritizálni, cikizni vagy éppen kinevetni. Az idegenforgalmi bizottság elnökeké...

  • Untitled-1

    Mértéktelenül kihasználják őket

    Szomorú, ugyanakkor kimondottan szórakoztató figyelni a közélet alakulását, legfőképpen a választások közeledtével. Ha olvasásról van szó, “mind...

  • DSC_0482

    Testületi beszámoló

    A mai napon a testület nem szavazta meg Andruskó Imre programmódosítási szándékát, mely alapján a kérdések és az interpellációk előre kerültek volna, ...

  • Untitled-1

    Vigyázó szemünk magunkra vessük!

    Egy hónapja még álmodni sem mertünk volna arról, hogy ilyen forró lesz a politikai hangulat. Néztük (már aki) a magyar híradók elkeserítő színvonalát,...

  • 2724291

    Egységben az erő!

    Olyan régen írtam már cikket, hogy el kellett gondolkoznom azon is, hogyan kell belépnem az adminisztrációs felületre, és tulajdonképpen mi is a jelsz...

Mitől lenne jobb?

Már kismillió cikket írtam a minket körülvevő problémákról. Általában igyekszem rávezetni Titeket a megoldás kulcsára is, mert úgy gondolom, hogy a döntéseknek a Ti fejeitekben kell megszületni. Csak akkor jó és hatásos a változás, ha azt Ti is akarjátok. Mindenesetre most összegyűjtöttem egy csokornyi ötletet a fejemben, amivel egy kicsit előre lehetne lendíteni a környezetünket, jobbá lehetne tenni pár életet. Lássuk hát! – Ha a cipőboltosok havonta legalább egy pár cipőt odaajándékoznának a rászorulóknak. – Ha a ruhaboltosok havonta egyszer megajándékoznák a nélkülözőket pár ruhadarabbal. – Ha az élelmiszerboltok tulajdonosai havonta kedveskednének pár kisebb csomag élelmiszerrel (beleértve és FŐLEG a multikat) azoknak, akiknek problémát okoz a mindennapi megélhetés. – Ha a pékek néhanapján kenyérrel ajándékoznák meg azokat, akik egész nap güriznek érte. – Ha a hentesüzletek időközönként gulyást főznének az éhes szájaknak. – Ha az elektromossági üzletek elajándékoznának pár olcsóbb készüléket. – Ha az építési cégek kijavítanának pár hibát a lepukkant lakásokon, vagy éppen a történelmi épületeken. Vagy ha a fafeldolgozó üzemekkel összefognának és rendberaknák a padokat a parkban. – Ha a munkanélküliek TÉNYLEGESEN dolgoznának a segélyekért. Sok mindent rendbe lehetne tetetni velük is! – Ha a könyvesüzletek elosztanának pár könyvet ingyen. – Ha a sportüzletek megtámogatnák egy kicsit a ...

Read More »

Eltalálva

Az alábbi videót érdemes végignézni. Egy amerikai katona sisakján levő kamera képét láthajtuk, éles bevetésen, valahol Afganisztánban. A videó közepe táján eltalálják a srácot, aki kétségbeesetten orvosért kiált, miközben fedezékbe próbál vonulni. Jól hallható a légzése, mely alapján szinte tapintható az adrenalinbomba, ami elárasztja a testét. Mit mondhatnék. Minek ment oda?  

Read More »

Nyugodjék békében!

Jól tudom, ez a téma nem király, de ezzel nincs egyedül ezen a blogon. Az elmúlás jelenlegi életünk természetes velejárója, egyelőre. Az örök élet elixírje még ugyan várat magára, de már vannak a piacon olyan termékek, melyek hosszú és egészséges létet ígérnek, aranyáron. Most mégis inkább az élet kimúlásáról és az azt követő eseményekről ejtenék pár szót. Nameg arról ahogy ahhoz mifelénk hozzáállnak az emberek. Még mielőtt folytatnám, úgy tisztességes, ha elmondom: Én személy szerint félek a haláltól, de csak és kizárólag azért, mert szeretem ezt az életemet. Az energia viszont nem vész el, csak átalakul – ebből fakadóan a vég valaminek a kezdete. Ez ad erőt ahhoz, hogy együtt tudjak élni azzal hogy az elkerülhetetlen egyre közelebb jár. Szóval. Mifelénk ha valaki meghal, az esetek túlnyomó többségében mérhetetlen szomorúság és gyász költözik a hozzátartozók lelkébe. Érdemes viszont elgondolkodni azon, miért is sírunk egy elvesztett ember után? Ha fontos volt számunkra, akkor biztosan olyan tulajdonságokkal rendelkezett, ami miatt szerettük. Az elvesztés utáni nyomor viszont igazából saját önzőségünk felszínes megnyilvánulása. Azért bőgünk, mert nem élvezhetjük tovább ennek a valakinek a társaságát, tehát a jövőben nem számíthatunk arra az örömre, melyet ez a másik egyén biztosított számunkra. Persze, léteznek szélsőséges esetek, mikor ...

Read More »

Cirkuszt a népnek!

Amerikában közeledik a (jobb esetben) négy évente rendezendő elnökválasztási őrület, ennek felfuttatásaképp meg is történt az első nyilvános vita a két jelölt között. Őszintén, nem néztem végig, de azért belenyálaztam, nameg olvastam is róla pár cikket. Akit egy kicsit is érdekel a téma, esetleg megnézett már pár elnökválasztásos filmet, sorozatot, vagy éppen az egyik tudományos csatornán botlott bele egy ilyen ismeretterjesztő filmbe, annak lehet fogalma arról, mi is húzódik meg a háttérben. Először is, a nép összedob egy óriási összeget lelke választottjának. Ez a jelölt el is költi szépen ezt a több millió dollárt önreklámozásra. Annyi lóvét öl bele a százalékok feltornázásába, mely elég lenne egy Komárom szintű város komplett restaurálására. Az aspiránsok túráznak, fellépnek, mint egy rockszár és tömegeket őrjítenek. Mint minden híres előadónak, így az elnökjelöltnek is van egy menedzsere, csak őt éppen kampányfőnöknek hívják. Ez a csávó nem csak a saját, de még a harmadunokatesók lelkét is eladná az ördögnek, csak hogy főnökét sikerre vigye. Mielőtt a góré kiáll a nép elé, majdhogynem egyetemet végez kommunikációból, pszichológiából és minden olyan hasznos dologból, amivel akár plusz egy embert meg tud győzni arról, hogy az rá szavazzon. Minden előre be van programozva, tervezve, még az is, hogy mikor tegye ...

Read More »

A kerítésszaggató hatásai

Tíz éve nem fogtam a kezembe Új Szót, egyszerűen azért, mert kizárólag online médiát olvasok. Most viszont vettem egyet, mert egy kis cikk erejéig szerepeltem, és kíváncsi voltam, hogy hozták le azt amit a telefonba diktáltam. Sajnos mindjárt a főoldalon levő fénykép meg is borzolta az idegeimet. Azt látom hogy Orbán és Fico a legnagyobb barátságban és egyetértésben szeszelnek a világ szeme előtt. Sőt! Olyannyira kemény volt az a magyar párlat, hogy Viktorunk verbálisan el is kényeztette a szlovák kormányfő hátsó fertáját. Döbbenet! Hát mi van itt, kérem szépen? Teljesen a feje tetejére állt már itt minden? Együtt pálinkázunk mosolyogva azzal az emberrel, aki kiveti az állam kötelékéből azt, aki felvesz egy másik állampolgárságot? Azzal az emberrel, aki nem engedi át a szomszég ország elnökét??? Aki szerint egy magyar lány önmagát verte széjjel? Aki Orbán fikázásával kampányolt? A magyar miniszterelnök az egekbe magasztalta szlovák kollégáját. Valószínűleg nem eredeti volt az a pálesz, hanem inkább friss cseh metilalkoholos import. Szomorúság 🙁

Read More »