• Untitled-2

    100 éves lesz a szlovákiai magyarság. Hol tartunk ma?

    Ezzel a címmel jelent meg animációs videó a közösségi médiában. Az ötlet úgy szól, hogy vessük össze a szlovákiai magyarság helyzetét más, példaértékű...

  • Lidl ihrisko Zihadielko 1

    Nyerjük má’ meg azt a rohadt játszóteret!

    Kedves komáromi polgártársak és Komáromért szurkoló, szlovákiai telefonszámmal rendelkező egyének! Az a helyzet, hogy a tavalyi csúnya lebőgés után is...

  • Untitled-1

    A béke időszaka

    December elsején az jutott az eszembe, hogy amit Petőfinek az ősz, nekem inkább ez az időszak jelenti. Persze, még véletlenül sem óhajtom magam nemzet...

  • Untitled-1

    Tényleg így folytatják a jövőben is?

    Tisztelt MKP vezetés! Engedjék meg, hogy az egyik nyilatkozatukhoz kötődően pár kérdéssel forduljak Önökhöz! Bízom benne, hogy az MKP számára van anny...

  • DSC_0482

    A testületi ülés folytatása

    Stubendek polgármester úr a tárgyalás megkezdése előtt tájékoztatta az egybegyűlteket Knirs alpolgármester leváltásáról. Megköszönte az eddigi munkájá...

Péter

Hősünket most éppen így nevezem, de lehetett volna bárki más is. Az alábbi történet nagy része igaz, bár nem felénk esett meg. Mégis, azt gondolom nem árt, ha megosztom veletek, ugyanis tegnap éjjel egy hasonló kimenetelű dolog történt városunkban is. A hatvanas évek végén látta meg a napvilágot, egy boldog munkáscsalád sarjaként. A szülők mindent elkövettek annak érdekében, hogy gyermekük jobb életet élhessen majd, mint ami nekik megadatott. Odafigyeltek arra, hogy fiuk jó tanuló legyen és egy olyan szakmát tudjon a magáénak, aminek segítségével bizton boldogul majd a nagybetűs életben. Az iskolás évek után össze is jött a dolog. Emberünk jó munkahelyre lelt, ahol megbecsülték. Összejött egy kedves lánnyal is, akivel családot alapított. Eddig ez még jól is hangzott, csakhogy  egy idő után rossz irányt vett a dolog. A nő elkezdett másfelé kacsintgatni, mert Péter sokat dolgozott annak érdekében, hogy mindenük meglegyen. Persze, ahogy az ilyenkor lenni szokott, a történet válással végződött, és emberünk az utcára került, mert a lakás az anyáé lett, gyerekestől. Ha ez még nem lett volna elég, a munkahely is megszűnt, így hősünk elég komolyan padlót fogott. Mivel a szülei meghaltak, testvére pedig nem volt, így mindig valamiféle átmeneti szálásokon húzta meg magát, és alkalmi melókból ...

Read More »

Segítsünk Komárom hajléktalanjainak!

Városunkban jelenleg 100-110 hajléktalan él, akik az utcán várják a kegyetlen tél közeledtét és nincs semmijük, nincs hol lakniuk, nincs aki befogadja őket a fagyos éjszakákra.  Közülük csak 25 felnött és 3 kiskorú tartózkodik állandóan a komáromi hajléktalan menhelyen.   A városban szoktam látni néhányukat, akik koszos, tépett és rongyos ruhában egy igelittáskányi “vagyonukkal” járják városunk utcáit.  Sokszor elgondolkodom, hogyan történhet ez meg, hogy egy EMBER ilyen sorsra jusson. Kérdezhetnénk önhibájából? Mások hibájából? Ezen való tanakodással nem segítünk rajtuk, csak úgy ha összefogunk. Segítsük városunk hajléktalanjait ! Ezért Kollár Zoltán úrral elhatároztuk, hogy gyűjtést szervezünk nekik. Biztos vagyok benne, hogy úgy mint mi, mindenki talál otthon felnött számára olyan (főleg férfi) ruhanemüt, (sapka, nadrág, kabát, pulóver, cipö, csizma) amit kihízott, kinőtt, kiment a divatból…szóval már nem hord és nincs rá szüksége. A Városi Hivatal illetékesei szerint nagy szükség lenne még pokrócokra, takarókra,ágyneműhuzatokra, vízforralókra és egyéb hasznos holmikra.  Ezért ne dobja ki, hanem ha teheti jutassa el a következő helyek egyikére: –Bástya élelmiszerbolt (K.Kacz utca, Singellő) -Bauring élelmiszerbolt (Építők utcája, II. lakótelep) -Menház (Eötvös utca) -Delta hetilap szerkesztősége (Ferencesek utcája 22) -Városi rendőrség székhelye  (VMK és az egyetem között) Ha valakinek nincs lehetősége elvinni, akkor írja meg és bebiztosítjuk a ruhák elszállítását, amelyeket a komáromi hajléktalan szállóban átadjuk a rászorulóknak. A városi szociális osztály által működtetett hajléktalan menhely azaz egy személy elhelyezése havi 25,- ...

Read More »

Ezért nincsenek barátaid!

Ha már ennyire népszerű a kapcsolatok vesézgetése, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mostanában kihalófélben vannak az őszinte barátságok. Egyre több ember bezárkózik a saját birodalmába, falak közé és még talán a tükörben visszaköszönő arccal szemben is bizalmatlan. Lássuk, miért is van ez így – saját vélemény következik. 1. A legkomolyabb probléma a sorozatos csalódás. Hát igen, minél idősebb az ember, annál bizalmatlanabb a nagyvilággal szemben. Egy idő után már nem tudunk úgy nézni egy új ismerősre, mint egy potenciális életfogytig tartó szövetségesre. Kutakodunk, hátha észrevesszük, mi is a gond a másikkal. Aki meg keres, az ugye talál is, merthogy egész egyszerűen nem léteznek makulátlan emberek. 2. Az érdek. Tudjátok, ez az ami mostanában az emberi kapcsolatok túlnyomó többségét egyben tartja. Az egyik valahogy mindig számít valamire a másiktól, és ezért cserébe mindent meg is tesz. Azt hihetnénk, mennyire szerencsések vagyunk, mert végre van itt valaki, akivel tök jól érezzük magunkat. Sajnos ez csak addig tart, amíg a másik révbe ér. Onnantól már nem vagyunk érdekesek. 3. A harmadik. Ugye? Még a legnagyobb, legőszintébb kapcsolatok is egy pillanat alatt szertefoszlanak, amint ugyanazon egyén figyelméért folyik a verseny. És elmondhatom, ilyenkor aztán semmi sem szent. A legnagyobb barátok lesznek egymás legundorítóbb ...

Read More »

CIVIL POWER 2012 – EREDMÉNYHIRDETÉS!

CIVIL POWER 2012 – EREDMÉNYHIRDETÉS! Az utóbbi éveket a felvidéki magyar társadalom civil megújhódása jellemzi. Közösségünk sokkal aktívabban vesz részt a közélet átformálásában, az egyes társulások tevékenységét pedig egyre többen követik. Ez a folyamatosan növekvő és erősödő tendencia mutatkozott meg a legismertebb civil szervezetek tevékenységét méltató legutóbbi internetes szavazásunkon is, melyben arra voltunk kíváncsiak, ti mely civil szervezetet díjaznátok az elmúlt év közhasznú munkájáért. Elképesztő mennyiségű szavazat érkezett, rengetegen osztották tovább a hivatkozásokat is, emiatt honlapunk napi szintű olvasottsága a szavazás elindítását követően ezrekkel nőtt. Ezért mindenkinek őszinte hálával tartozunk! Köszönjük! A közel két tucatnyi indulóra összesen 1292 szavazat érkezett, és bár egyetérünk az egyik kommentelő észrevételével, miszerint mindegyik szervezet díjat érdemelne áldozatos munkájáért, mégis úgy dukál, hogy két hét után a szavazást lezárjuk, és eredményt hirdessünk.   A TOP 5 közé, egyben átlépve a százas szavazatszámot a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (120) és a Diákhálózat (127) jutottak be. Gratulálunk! Az előbbi maga is egy tekintélyes ernyőszervezet, melyhez a tegnapi V. országos konferencián összesen 105 civil csoport csatlakozott, jelezve ezzel, hogy az elkövetkező évben aktívan és összehangoltan szeretnének beleszólni a közösségünket érintő közérdekű témákba. Az eseméyen kiosztották a Civil Társadalom Fejlesztéséért Díjat is, melyet ez alkalommal Malina Hedvig és Roman Kvasnica ...

Read More »

Lusta-e vagy?

Kedves olvasóim. A hétvégén pihiztem egyet a párommal, ennek köszönhetően ma reggel egy kicsit sűrű a program – vagy 200 emailt kell átnéznem. Fokozatosan visszaállunk a régi kerékvágásba. Addigis vetnék pár gondolatot a virtuális papírosra. Tegnap este megálltunk az egyik legnagyobb budapesti bevásárlóközpontban. Mutatnék egy képet, amit egyszerűen muszáj volt elkészítenem. Íme: Ami jól látható: Többségében fiatal és nagyon kényelmes, lusta emberek tolakodnak a mozgólépcsőn, miközben a hagyományos rész kong az ürességtől. Körülbelül 30-40 lépcsőfokról beszélünk. Az még elmegy, hogy felfele kihasználjuk a technika adottságait, nade hogy lefele is lusták vagyunk kettőt lépni, az már mondhatni gáz. El vagyunk tunyulva, lustulva és kiskirály módjára élünk. Ha tehetnénk, még talán egy kisautóba is beülnénk, csak hogy ne kelljen az üzletek között sétálni. Aztán persze végünk van attól, hogy elhíztunk (ugye ez nem illik bele a mai felszínes világképbe) és egy csomó pénzt elkúrunk mindenféle fogyasztó csodaszerre, vagy esetleg edzésekre, tréningekre. Pedig a dolog itt kezdődik. Tessék használni a hagyományos lépcsőt, FIATALSÁG. Vazze! Akinek meg nem az inge, ne vegye magára.

Read More »