• toursim_day

    Gondolatok a komáromi turizmusról

    Úgy veszem észre, egyre divatosabb a komáromi (szlovák oldal) turizmust kritizálni, cikizni vagy éppen kinevetni. Az idegenforgalmi bizottság elnökeké...

  • Untitled-1

    Mértéktelenül kihasználják őket

    Szomorú, ugyanakkor kimondottan szórakoztató figyelni a közélet alakulását, legfőképpen a választások közeledtével. Ha olvasásról van szó, “mind...

  • DSC_0482

    Testületi beszámoló

    A mai napon a testület nem szavazta meg Andruskó Imre programmódosítási szándékát, mely alapján a kérdések és az interpellációk előre kerültek volna, ...

  • Untitled-1

    Vigyázó szemünk magunkra vessük!

    Egy hónapja még álmodni sem mertünk volna arról, hogy ilyen forró lesz a politikai hangulat. Néztük (már aki) a magyar híradók elkeserítő színvonalát,...

  • 2724291

    Egységben az erő!

    Olyan régen írtam már cikket, hogy el kellett gondolkoznom azon is, hogyan kell belépnem az adminisztrációs felületre, és tulajdonképpen mi is a jelsz...

Olcsó húsnak bunkó a vevője!

  Az alábbi cikk egy vendégírótól származik. Lehet hogy vannak benne helyesírási hibák, de őszintén lesz*rom. A mondanivaló a lényeg, és hát az van neki bőven. Olvassátok sok szeretettel! ******* Alapjában véve egy hosszútűrő ember vagyok, bárki, aki ismer, megmondhatja, hogy nehezen hoznak ki a sodromból… viszont egy-két dologra harapok. Az egyik ilyen, az a kicsit sem prózai dolog, amit a szakirodalom úgy jegyez, hogy az „emberi butaság”. Elég erre már csak egy kis „nemtörődömséget” pakolni, tunyasággal vegyítve, s máris kész az ideális VÁSÁRLÓ, amelyik, pénzt, időt, energiát nem sajnálva élvez el az akciótól, akit akármikor megvezetnek a multik. Minél taplóbb, minél „büdös bunkóbb”, annál jobb, mert annál hülyébb, mert annál jobban át lehet dobni (mint azt a bizonyost a kerítésen) egy „ozaj lacné” szöveggel, s mert annál fogékonyabb a silánynál silányabb tápra! Mint a visító malac! A következő dolog, ami tényleg nyerítésre készteti még a döglött lovat is, amikor félreérthetetlenül hülyének akarnak nézni. Azt nem szeretem. Főleg ha az a valaki, vagy valami, belőlem (is) él… tegyük hozzá nem is rosszul! Aki nem hiszi, katt ide! Euró milliókat keresnek rajtam, és rajtad is, kedves Olvasó, és hülyének néznek Téged is velem egyetemben! Gyorsan meg is magyarázom. Biztos már mindenki ...

Read More »

Csak a zseton…

*** FRISSÍTVE *** Úgy nagyjából másfél hónap múlva újra a Komáromi Napoké lesz a főszerep az itt élő emberek mindennapjaiban. Éppen ezért pár cimborámmal (nem mondom meg kikkel, nem akarom lelőni a poént) nekiálltunk szervezkedni azügyben, hogy magánszemélyekként hozzátehessünk némi színvonalat az évről évre szegényesebb szociális helyzettel megáldott eseményhez. Abba most nem szeretnék különösen belemenni, hogy mekkora káosz van a városháza táján ezzel a történéssel kapcsolatban (is), mert felesleges lenne. Legyen annyi elég, hogy vagyunk páran akik a saját pénzünkön megváltott kultúrát dobnánk oda a lakosok elé, de a kaoitikus helyzet miatt nagyjából akkora erőfeszítést igényel a dolog, mint megtanítani egy papagájt úszni. Igaz, az sem lehetetlen. A teljes igazsághoz azért hozzátartozik, hogy találni azért segítő kezeket is, de folyamatosan árral szemben úszunk. Ma reggel például az oktatás- és művelődésügyi főosztály vezetőjénél jártunk, amolyan egyeztetésen. Még szerencse, hogy Weszelovszky Gábor ott a főnök. Talán az egyetlen ember, akivel normálisan lehet tárgyalni. Persze, az ő kezei is meg vannak kötve, de legalább végzi a dolgát becsülettel. Elmondhatom, hogy kakiból építkezik, és ténylegesen várat akar kreálni. Éppen ezért örömmel fogadja a hozzánk hasonlókat. Mármint azokat, akik valamilyen módon hozzá tudnak tenni a fesztivál programjához. A reggeli találkozón arról kezdtem el témázgatni, hogy városunkban ...

Read More »

A gyengébbik nem…

Március 8-a nem csupán egy hétköznapi megemlékezés, hanem tiszteletadás is egyben. A mai napon a férfiak többsége fejet hajt a hölgyek előtt, és nem is érdemtelenül. Csupán a bennük eltöltött kilenc hónap miatt is örök hálával tartozunk nekik (tudom hogy van anyák napja is), de azt gondolom ennél sokkal hosszabb a lista. A nők azok, akik éreznek helyettünk is. Képesek csak a szívükkel gondolkodni, amit mi férfiak sokszor nem is értünk. Nem látjuk ugyanis értelmét, de nagyonis van. A nők egyszerre tudnak feszültséget és békét is teremteni. Pontosan ez az, ami igazán érdekessé teszi őket, éppen ezért nem árt jóban lenni velük. Kedves férfitársaim! Higgyétek el, ők sokszor meglátják azt, amit mi nem. Kilométerekkel korábban megszagolják a láthatatlan dolgokat és hihetetlen érzékekkel vannak felvértezve. Ösztönösen védik önmagukat, és ami nagyon fontos, hogy mindenki mást is aki közel áll a szívükhöz. Egyszerre tudnak sírni és nevetni is ugyanazon a témán, miközben megszakítás nélkül harcolnak saját énjükkel. Általában sosem elégedettek teljesen, de ha közelítenek ehhez a szinthez, még a legszomorúbb egyén is boldog lesz mellettük. Minden nagy ember mögött áll egy nagy asszony, és ez teljesen igaz. A férfiak általában önmagukért nem tesznek keresztbe egy fűszálat sem, de ha egy igazi szuperkatalizátor ...

Read More »

Infulencia

Ha már két napig otthon nyomtam az ágyat, úgy gondoltam hogy nem árt beszélni a mostanában igencsak megszaporodott megbetegedésekről. Mindig elgondolkodom, hogy vajon régebben is így működtek-e a dolgok? Bele kell törődnünk hogy évente párszor ledönt a lábunkról egy láthatatlan kórság, csak hogy kilométeres hosszúságú takonysztrádával gyarapítsuk a földi jókat? Nos, erősen el kell gondolkodnom, hogy fel tudjak idézni egy ritka pillanatot, amikor például az öregfater nyomta az ágyat fájó torokkal. Sőt, nagyon nem is jut eszembe ilyesmi. Namost vagy ő volt vasból, vagy egyszerűen akkoriban még nem volt divat az influenza. Azt viszon nem tartom normálisnak, hogy nekünk fiataloknak már-már bele kell kalkulálni az éves tervbe minimálisan egy alkalmat, amikor tele kell izzadnunk az ágyneműt. Ilyenkor mindig csak az jut az eszembe, hogy 100 évvel ezelőtt felért egy halálos ítélettel az ilyen fertőzés, és kész csoda hogy még van ember a Földön. Na de mi lehet az oka annak, hogy menetrendszerűvé vált ez a dolog (is)? Nem akarok összeesküvés elméleteket gyártani, de szerintem ez egy óriási biznisz és sajnos a mai világban simán el tudom képzelni, hogy pár “aktivista” bemegy mondjuk a vásárcsarnokba egy kis fiolával, melynek a tartalmát kipermetezi a levegőbe. Elég ha csak páran beszippantják és bár ...

Read More »

Tiszteld a nyelvet!

Tegnap azt olvashattuk a Fontos Vagy! mozgalom fészbukos oldalán, hogy az egyik legközkedveltebb bevásárlóközpont vezetője többek között az alacsony árak tartására hivatkozott, amikor nemet mondott a kétnyelvűsítésre. Hangos kacaj előzte meg szánalmam. Ennél azért jobb szöveget kellett volna kitalálni. A kétnyelvűség ugyanis nem lehet pénzkérdés, főleg úgy hogy a szomszédnál ez alaptéma volt már nyitáskor is. Sokkal inkább az inteligencia az a szó, amit a kedves vezető beosztásban levő levélíró nem talált meg. Egyszerű a helyzet, mint a faék, kérem szépen! Adott egy város, mely Szlovákia része, de többségében magyarok által van lakva. Az üzleteseknek nem az a feladatuk, hogy megtanítsanak minket még jobban szlovákul, hanem hogy (és most nagy figyelmet kérek) bő nyállal kipulírozzák a hátsó felünket egy kis haszonért cserébe! Sajnos, ez az üzletelés szent gráljának nevezhető cselekedet sok helyen hiánycikk, és a legrosszabb az egészben hogy meg is magyarázzák. Vagyis nem. Van ennél szomorúbb is: A vásárlói közöny. A fogyasztó tehet ugyanis arról, hogy megelégszik a fossal is. Ezért zabál otthon cékategóriás mérgeket, ezért  megy tönkre minden berendezése egy szempillantás alatt, és igen, ezért érzi magát idegennek és másodhegedűsnek az üzletekben, ahová a saját pénzét viszi, amiért keményen megdolgozott. Az lehet hogy nem lesz olcsóbb a kenyér ...

Read More »