Home » Blog » Gondolatok a komáromi turizmusról
toursim_day

Gondolatok a komáromi turizmusról

Úgy veszem észre, egyre divatosabb a komáromi (szlovák oldal) turizmust kritizálni, cikizni vagy éppen kinevetni. Az idegenforgalmi bizottság elnökeként úgy éreztem, az én ingem, így engedjetek meg néhány gondolatot. Leszögezem, nincs szándékomban senkit támadni, sem bántani, csupán szeretném, ha tisztább lenne a kép. 

Kezdjük azzal, hogy sok mindenben igazatok van. Például abszolút jogos felróni azt, hogyan néznek ki a városba vezető utak és azok környékei. Jogos számonkérni, miért csak turnusokban látogatható a vár, miért ilyen kevés a szálláshely, miért nem tartjuk sokkal jobban rendben a parkjainkat és még sorolhatnám.

Kijelentem még egyszer: ezek többségében jogos észrevételek.

Ugyanakkor vissza kell utasítanom azt, hogy egyesek szerint ezekről ügyet sem vetünk. Jómagam a gyaloglást preferálom, a városban gyakran járok-kelek és én is észreveszem a hiányosságokat. Higgyétek el, bosszantanak engem is, sokszor emészt a szégyenérzet és emiatt eleget rágom az illetékesek fülét. El tudom képzelni, hogy vannak, akiket már a rosszullét kerülget, amikor a telefonjukra pillantva meglátják, hogy keresem őket, viszont a többség (látszólag legalábbis) szívesen segít és a rendelkezésemre áll.

Adódnak azonban olyan helyzetek, amikor nem elég a telefont emelgetni. Ilyenek azok a területek és utak, melyek nem a város hatáskörébe tartoznak. Megyei, országos dolgokról beszélek, ahol sokkal nehézkesebb, lassab minden egyes folyamat, és előfordul, hogy hajlandóság sincs. Kemény harcok ezek, nehézkes előrejutással, így nem csoda, ha az ember inkább arra összpontosít, ahol kevesebb energiával nagyobb előrelépést lehet eszközölni. Itt azonban megjegyezném, hogy sok mindent rendbe kell tenni, így előbb-utóbb erélyesebb fellépésre lesz szükség ott, ahol a kéréseink süket fülekre találnak.

A város ugyanakkor igyekszik, sokkal jobban, mint pár éve. A le- és elmaradás viszont óriási, így a helyzet nem egyszerű. Hatalmas mínuszból indultunk, de azért ma már nem ülünk némán, amikor megkérdezik, mi mindent sikerült legalább részben megoldani. Észrevettem azonban, hogy néhány képviselőtársam a választások közeledtével csipkelődni kezdett ebben a témában, de azért örülnék, ha nem játszanánk meg magunkat. Ciklusunk lassan lejár, mind a 25-en közel négy éve járunk testületi ülésekre, és én egyik bírálótól sem láttam, hogy ez idő alatt akár egyetlen határozati javaslatot benyújtott volna, már ami a turizmus fellendülésére szolgál.

Ellenben velem.

Mondják, hogy csak azokat lehet támadni, akik letettek valamit az asztalra. Lehet, hogy erről van szó. Példának okáért létrehoztuk a Komáromi Nyár rendezvénysorozatot, mely a nyári hétvégéken tölti meg némi élettel a belvárost. Ehhez csatlakozott rengeteg jószándékú ember és szervezet, valószínűleg azért, mert ők is tudják, tenni több értelme van, mint dumálni, és együtt sokkal többre vagyunk képesek. Idén már negyedik alkalommal kerül megrendezésre, tehát elmondhatjuk, hogy hagyományt teremtettünk.

Hagyomány viszont az is, amikor a kritikusok maszatolnak. Például, amikor olyan városokkal, helyszínekkel dobálóznak, ahol államilag ömlik a pénz a turizmusba, vagy ahol éppen olyan természeti adottságok vannak (tó, tenger stb.), melyekre az átlag világjáró bukik. Persze nekünk is van két folyónk, erdők, mezők, de azért valljuk be, nincs Balatonunk vagy éppen Adriai tengerpartunk. Nálunk addig sosem lesz olyan turizmus, mint Siófokon, amíg euró százmilliók nem vándorolnak ide, bármennyire is szeretnénk. Álmodozni persze lehet, de én azt mondom, jobb megmaradni a realitás talaján, és nem bolondítani a népet képtelenségekkel, még akkorsem, ha esetleg valaki kishitűnek gondol majd.

Minden a befektetett pénzről szól. A bizottságomban dolgozik egy elismert Dél-Komáromi szakember, aki minden egyes évben – már amikor a költségvetést oldogatjuk – veri az asztalt, mert nevetségesnek véli azt a pénzösszeget, amit a turizmus fejlesztésére szánunk. Igaza van. Nem titok, összesen 20 ezer euróról van szó, melyben már benne van a 10 ezer eurós alapunk, amit pályázatok alapján osztunk szét. Ezen kívül hasonló összeggel támogatjuk a Dunamente turisztikai szervezetet, melyet (bizony, ebben a ciklusban) azért hoztunk létre, hogy Komáromtól Párkányig közös erővel próbáljunk betörni az idegenforgalmi piacra. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy az állam a szervezeten keresztül minden egyes betett euró után 95 centet ad, tehát nem csak álmodoztunk a támogatásokról, hanem meg is találtuk a módját, hogyan szerezzünk minél több pénzt. A szervezet egyre hatékonyabban dolgozik, különböző médiumok számolnak be rólunk, igényes rendezvényeknek örvendhetünk. Elindultunk az úton.

Ugyanakkor beszélhetnénk arról is, hogy miközben virágzik a Wellness-turizmus, addig mi még azzal bajlódunk, hogy a városi strandunk miatt ne kelljen szégyenkeznünk. Ezt is megörököltük, de fontos elmondani, hogy a több, mint harmincéves medencék ebben a ciklusban lettek felújítva és a csúszdák is tavaly kerültek telepítésre. Nem beszélve arról, hogy az uszodát is rendbe kellett rakni, de most már ott is új medence van. Ismételném magam: ebben a ciklusban végre többséget szerzett az a törekvés, melynek köszönhetően végre sikerült forrást biztosítani ezekre a munkálatokra. Merthogy minden a pénzről szól, nincs itt semmiféle csoda. Ha van akarat és tudunk rá anyagiakat szorítani, akkor minden megy, mint a karikacsapás. Most végre sikerült. Ennyi történt.

Sorolhatnám még tovább, de már így is feleslegesen sokat körmöltem. A lényeg, hogy szemmel láthatóan több a turista mifelénk, mint pár éve, és a várlátogatási adatok is ezt támasztják alá. A végére azonban hagytam egy olyan témát, melyen érdemes elgondolkodni: javaslatomra létrehoztunk egy 10 ezer eurós alapot, mely arra szolgál, hogy ha bármelyik komáromi embernek vagy szervezetnek a turizmussal kapcsolatban támad egy jó ötlete és anyagilag tudunk segíteni a megvalósításban, akkor a bizottságomnál támogatásért folyamodhat, legfeljebb 2000 eurós összegig.

Amikor az internet különböző fórumain rengeteg ember megmondja a stájszot, azt gondolnám, hogy ebből a pénz már februárra elfogy. Ennek ellenére szerintetek hányan jelentkeztek nálunk az utóbbi 3 évben?

Legyen ez a nap találós kérdése!