Home » Blog » Falhoz állítva
Untitled-1

Falhoz állítva

Komáromban mindig akad egy-egy nehézsúlyú téma, melyen az emberek előszeretettel lovagolnak, azonban gyakran előfordul, hogy féligazságok, pletykák, hamis információk alapján alkotnak véleményt, emóciók által vezérelve. A történet pedig általában egy szomorúság, csalódottság vagy éppen düh által beárnyékolt katyvaszban teljesedik ki.

Hároméves képviselői pályafutásom során volt már néhány nehéz döntés, mely mögé keményen oda kellett állnom, és bizony volt úgy, hogy később meg is bántam, amit tettem. Például, ma már biztosan nem törném le a polgármester vétóját, ha úgy érezné, hogy kétes hírű ember kerül az egyik bizottságba. Ennek ellenére úgy gondolom, az esetek többségében helyesen döntöttem, ezek között a határozatok között pedig akadt olyan is, melyekkel veszélyes vizekre eveztem. Elég a KOMVakos “egyezségre” gondolni, amikor határozottan kiálltam az ellen, hogy egy vállalkozó kénye-kedve és főleg érdekei szerint döntsünk, sőt, itt is kijavítottam egy hibám azzal, amikor a cég teljes átvilágítását kértem, hiszen korábban ezt még feleslegesnek tartottam.

Az élet már csak ilyen! Azt gondolom, a képviselők többsége igyekszik felelős döntéseket hozni, de néha vannak olyan helyzetek, amikor mindez csaknem lehetetlen. Ilyen a Holt-Vág és az elkerülő út ügye, ami bár 12(!!!!) éve ismert, csak az utolsó néhány hónapban duzzadt óriási léggömb méretűre. Már önmagában ez a tény is kérdéseket vet fel, de nem ragadnék le itt. A lényeg: a dolog több, mint egy évtizede tudvalevő! Utána is jártam, a múltban a Delta hetilap például többször is írt erről, minden egyes alkalommal megemlítve az elkerülőút nyomvonalát és az Apáli környékét, de valahogy az emberek nem vették komolyan.

Pedig ha komolyan vették volna, nagy valószínűséggel ma nem lenne min vitatkoznunk, ugyanis ennyi idő alatt már bőven eldőlhetett volna a sorsa, akár még egy másik nyomvonalat is ki lehetett volna csikarni, már amennyiben létezik ilyen. A szakemberek szerint ugyanis nem igazán. Ellenben ma már a felsőbb szintekről egyértelmű az üzenet: vagy ez lesz (7-10 év múlva), vagy 15-20 évig semmi. Az új híd a Dunán márpedig épül, két év múlva el is készül, és csak a jóisten tudja, mekkora változást okoz majd a városi közlekedésben? A járművek száma mindentől függetlenül fokozatosan növekszik, így egyre nagyobb a forgalom.

Akad viszont még ennél is rosszabb hírem: itt már nem csak a Holt-Vágról van szó, ugyanis közben kiderült, több száz (némelyik forrás szerint akár ezer) létesítendő munkahely forog kockán. Sőt, egyes vélemények alapján nem kevesebb, mint 100 millió eurónyi fejlesztés is arra vár, hogy végre elfogadjuk a TERÜLETRENDEZÉSI TERVET.

!!!TERÜLETRENDEZÉSI TERV!!!

A történet ugyanis erről szól, az elkerülőút csupán az egyik része. Több, mint 50 helyi kis-, közép- és nagyvállalkozó írta alá azt a kiáltványt, melyben felszólítanak minket, ne gátoljuk a város fejlődését. S itt most joggal merülhet fel sokunkban, hogy nyilván a saját hasznukat féltik, de én kívánom mindenkinek, hogy keresse magát gennyesre, miközben megélhetést hoz létre másoknak is.

Amióta képviselő vagyok, szinte minden nap elhangzik: teremtsünk munkahelyet, fejlesszük az infrastruktúrát, hozzunk ide befektetőt és segítsük a vállalkozókat. Sajnálatos módon az elődeink asszisztálásával oda jutottunk, hogy ma két választásunk van:

– elutasítjuk a Holt-Vágon át vezető elkerülőutat és ezzel 2-3 évig blokkoljuk a fejlesztéseket, ugyanis azok is a városfejlesztési terven múlnak. FONTOS tudni, hogy NEM LEHET kicsit odébb tolni a meglévő nyomvonalat. Ha a 12 éve ismertet nem fogadjuk el, akkor mindegy merre megy az alternatív vonal, először a megyei és országos tervekben kell megváltoztatni és ez a folyamat tart sokáig, mondhatni bizonytalan ideig. Viszont ez a döntés az egész területfejlesztési terv elfogadását megállítja! Még egyszer: megállítja, lestoppolja, évekre! Mik0zben a befektetők arra várnak, mikor kapnak végre zöld utat.

– továbbendegjük a tervet, melynek köszönhetően már fél éven belül elindulhatnak a fejlesztések, és mindent megteszünk, hogy a Holt-Vágon át vezető felüljáró a lehető legkisebb mértékben formálja át környezetet, esetlegesen még jól is nézzen ki.

Mondhatnák néhányan, miért nem jövünk elő egy harmadik verzióval, miért nem javasolunk egy másfajta útvonalat, miért nem hallgatunk néhány lakossági ötletre, de aki komolyan gondolja azt, hogy mindenféle szaktudás nélkül, amolyan laikus felvetések hatására jelölik ki a nyomvonalakat, nos, az téved. Ezeket ugyanis komoly szakemberek határozzák meg, alapos utánajárást és megfontolást követően, a törvényeket betartva.

Mellesleg világjárt emberként már nagyon sok helyen láttam olyat, hogy egy tavon vagy éppen egy városrészen keresztül halad a felüljáró, és sosem jutott az eszembe, hogy kicsinálta volna a környezetet, ezért nem vagyok meggyőződve arról sem, hogy ezzel a manőverrel “tönkretesszük” az Apáli környékét. Sőt, úgy tudom, a felsőbb szervek bevállalták a komplett revitalizációt, az üvegfalat, mely a hangot és a port fogja majd fel, az esztétikus megvilágítást, ráadásul állítólag a Singellő felé lesz egy lejáró, ami nagyot sokat lendít majd azon a környéken is. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy katasztrófát okozunk, illetve a környék számára akár más lehetőségek is megnyílhatnak. Jelenleg így látom, és én elég sokat járok a Holt-Vágra, nem csak menüzni.

Ugyanakkor ebben az esetben nem számít az én szubjektív véleményem. Ma már tudom, nagyon nehéz helyzetbe kerültem. Akármit csinálok, akármilyen gombot nyomok meg, sokan haragudni fognak rám. Vagy az egyik, vagy a másik tábor fog köpködni rám/ránk! Ha ugyanis nemet mondok a Holt-Vágon át vezető elkerülőútra és vele együtt a városfejlesztési tervre, azzal jó eséllyel a fejlesztéseket és velük együtt a több száz munkahelyet is több évre elutasítom. Ha viszont kiállok a fejlesztések mellett, a természetvédők és a tó partjára gyakran kilátogatóknál húzom ki a gyufát. Legszívesebben tartózkodnék, de egy ilyen horderejű döntésben talán az lenne a legalibistább, és egyben a legellenszenvesebb választás.

Mindenkinek látnia kell, a sok rossz döntés közül kell választanunk egyet, ráadásul mindegyiknek megvan az árnyoldala. Azért említsük meg újra azt a fontos láncszemet is, hogy a történet 12(!) éve tudvalevő. Meg is kérdeztem az egyik elismert embert, aki a Holt-Vág védelmére kelt, hogy miért vártak ezzel ennyit? A válasz megsemmisítő volt: szerinte az emberek nem vették komolyan a dolgot, csak most, hogy az már élesedett. Nos, ha valóban így történt, az egy hatalmas felelőtlenségnek számít, most meg úgy tűnik, nekünk kell elvinni a balhét, pedig azt csak örököltük.

Dehát, ahogy mondják, ilyen ez a popszakma. Felnőtt emberek vagyunk és a legrosszabb helyzetből is kénytelenek vagyunk kihozni a (szerintünk) legjobbat. A polgárok ezzel bíztak meg minket. Jelenleg pedig nincs olyan nyomós ok a tarsolyomban, mely arra ösztökélne, hogy a város fejlődése és a munkahelyek teremtése ellen menjek, a szmogról és a dugókról már nem is beszélve. Megértve és tisztelve azokat, akik a Holt-Vág mellett állnak ki, hosszas töprengés, nyűglődés és vélemények tucatjainak meghallgatása után valószínűleg megszavazom a városfejlesztési tervet.

Úgy gondoltam, az a tisztességes, ha mindannyian értesültök a döntésemről. A felelősséget vállalom, utálom az alibistákat! A csoportok álláspontját valószínűleg 8-10 év múlva fogjuk valósan kiértékelni. Addig meg maradnak az érzelmek és a képviselők felelőssége.